2020 június 4-ike a trianoni békediktátum aláírásának a 100-ik évfordulója. Ez a dátum Magyarország tragikus megcsonkítására emlékeztet, Trianont minden magyar ember tragédiaként élte meg. A mai nap erre gondolunk. Szerte a Kárpát-medecében, ahol magyarok élnek délután fél ötkor megszólalnak a harangok.
A Magyar Királyság területének 72% -át veszítette el, 283 ezer négyzetkilometerről 93 ezerre csonkítva. Lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza.
1910-ben a Magyar Királyságban élő magyar népesség az össznépesség kb. 48,1%-át tette ki. Noha az elcsatolt területeken élők többsége nem volt magyar nemzetiségű, a békeszerződés során az országhatárok megvonása még nagyjából sem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat.
Sok esetben egységes tömbben élő magyar lakosságú területeket is elcsatoltak.
Mintegy 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain, azaz magyarok kerültek szülőföldjükön kisebbségbe.
A magyar nemzetiségűek lélekszáma az elcsatolt területeken az 1910-es népszámlálás alapján:
– Felvidéken (ma Szlovákia): 884 000 fő, a helyi lakosság 30%-a
– Erdélyben (ma Románia): 1 662 000 – 32%
– A Vajdaságban (ma Szerbia): 420 000 – 28%
– Kárpátalján (ma Ukrajna): 183 000 – 30%
– Horvátországban: 121 000 – 3,5%
– Muravidéken (ma Szlovénia): 20 800 – 1,6%
– Felsőőrvidéken (Burgenland) (ma Ausztria): 26 200 – 9%
Mi a Magyar Országgyűlés nagy többsége által elfogadott Nemzeti Összetartozás Napjaként emlékezünk a száz évvel ezelőtti eseményre, hálával gondolva a magyarság megmaradásáért az elmúlt évszázadban.
A Magyar Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás tanúságtételéről szóló, 2010-ben hozott törvényében a magyar nemzet egységére tudatosan helyezte a hangsúlyt, és a határokon átívelő kulturális nemzet önépítését kívánja megvalósítani. Magyarország Alaptörvénye kimondja: Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését. Ebből kifolyólag a magyar nemzetpolitika minket, hollandiai magyarokat is, a nemzet egyenértékű tagjainak tekint, akárcsak a Magyarországon, a Kárpát-Medencében, az utódállamok bármely pontján, vagy a nagyvilágban bárhol is élő honfitársainkat.
Szili Katalin: A békediktátum évfordulója lehetőség az erőmerítésre