A belgrádi fegyverszüneti egyezményt még meg sem kötötték, amikor 1918. november 9-én a Román Nemzeti Tanács memorandumot küldött Budapestre, és felszólította a magyar kormányt Kelet-Magyarország – a történelmi Erdély, a Partium és a Bánság – területének átadására. Holott a november 13-án aláírt belgrádi katonai konvenció a Maros folyót jelölte meg, azt sem határ-, hanem pusztán demarkációs vonalnak. […] 1918. december 1-jén Erdélyből és a Kárpátokon túlról mozgósítva mintegy százezer román utazott Gyulafehérvárra. A magyar kormány különvonatokkal biztosította, hogy a románok időben eljussanak nagygyűlésük helyszínére. A gyulafehérvári nagygyűlésen határozatot hoztak Erdélynek, a Bánságnak, a Körös-vidéknek és Máramarosnak a Román Királysággal való egyesüléséről.
A kilencpontos gyulafehérvári határozatnak mindössze az első pontját – amellyel Románia deklarálta Erdélynek a Regáttal való egyesülését – iktatták törvénybe 1918. december 13-án. A gyulafehérvári határozatnak többi pontja be nem tartott ígéret formájában maradt az utókorra.
A teljes cikk, benne a nyilatkozat szövegének fordításával: https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20241202-a-gyulafehervari-nyilatkozat
Kép forrása: wikipedia.org/Samoilă Mârza