A kérdés jogos. Személyes megfigyelésem, mégpedig a mindennapos hírolvasásnak köszönhetően, hogy nincs nap, amikor a valóban nem túl nagy terjedelmű és számú magyar napilapok ne közölnének olyan híreket, amelyek arról szólnak, hogy Európa valamelyik országában dzsihádistákat fogtak el, mert éppen ártatlan járókelőkre, köztük kicsi gyerekekre rontottak rá és gyilkolták meg őket, valamint tömegrendezvényekbe rontottak be […]

Az, hogy az Európa és a globális birodalom számára mindig gyanakvást keltő Németország 1945 óta megszállás alatt álló vidék, eddig is evidencia volt. 2003-ban az iraki inváziót követően Jacques Chirac francia elnök, Gerhart Schröder német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök még közös nyilatkozatban lépett fel igen határozottan az egész világot permanens globális háborúba hajszoló […]

Megkezdte működését a Potápi Árpád János Alapítvány a Magyar Nemzetért. Az MTI-közlemény szerint szerint alapítványt hoztak létre az elmúlt év októberében elhunyt országgyűlési képviselő és nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Potápi Árpád János közéleti és politikai örökségének őrzésére és továbbadására. További részletek: kulhonimagyarok.hu

Kondor Katalin “Új esztendő, vígságszerző” című véleménycikke a következő mondatokkal kezdődik: “Ez a címe egy régi-régi, új évet köszöntő dalocskának, mely arra utal, hogy az új évet vigasággal kell köszönteni. Mostanság ugyan sok vigasság nincs a világban, így sokkal inkább egy általam régen kedvelt székely újévi köszöntő illik mai világunk hangulatához. Ez imigyen hangzik: a […]

Húsz évvel ezelőtt, 2004. december 5-én tartották Magyarországon azt a kettős állampolgárságról szóló népszavazást, amelyre még mindig fájdalmas visszaemlékezni, ám feledni sem szabad. Később, 2010-ben a második Orbán-kormány az akkor felmerült kérdést törvényben szabályozta, így több mint egymillió határon túli magyar válhatott közjogi értelemben is a nemzet tagjává. Az évforduló kapcsán Nacsa Lőrinccel, a Miniszterelnökség […]

Lakitelken december 7-én szobrot állítanak Csurka Istvánnak írónak, az MDF egyik alapítójának. Ennek kapcsán érdemes alaposabban szemügyre venni ezt az életművet, pontosabban az életművön keresztül a magyarság legmélyebb lelki, erkölcsi, szellemi drámáját. Bogár László véleménycikke itt olvasható:  https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20241201-csurka Kép forrás: wikipedia.org/Csigó László

A kommunista rezsim aljas volt, beszivárgott az életünkbe, mindenkit máshogyan tett tönkre. A mi feladatunk, hogy emlékezzünk azokra, akik felépítették, majd ötvenhat novembere után átprogramozták a diktatúrát. Majd mosták a kezüket, és azt mondták az apánkra, anyánkra: besúgó! A véleménycikk az alábbi helyen olvasható: magyarnemzet.hu  

Nekünk, magyaroknak soha nem volt kérdés, hogy Európához tartozunk-e. Ide vezetett minket a mítosz szerint a turulmadár, a végtelen sztyeppék óriás madara. Részletek itt: https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240819-magyarorszag-es-europa

Kárpátalja (oroszul: Zakarpatszkaja Ukraina, csehül: Podkarpatszká Rus) az elmúlt bő 100 évben több országhoz is tartozott. Magyarországon kívül volt már Csehszlovákia, a Szovjetunió és Ukrajna része is). Azt viszont sokan (már?) nem tudják, hogy mintegy harminc éve reális esély mutatkozott a ruszin-többségű terület, illetve azon belül kifejezetten a magyar többségű beregszászi járás területi autonómiájára. Azóta […]

Száznégy évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá, pontosabban Magyarországgal alá íratták a trianoni békediktátumot. Azóta folyik a vita arról, hogy mi vezetett odáig, hogy a Magyar Királyság elvesztette területének kétharmadát és magyar lakosságának egyharmadát.

A Csemadok Országos Tanácsa a Szenci Területi Választmánnyal, az Éberhardi Alapszervezettel és Éberhard község önkormányzatával közösen évek óta megszervezi a nemzeti összetartozás napi megemlékezést az éberhardi Apponyi kápolnában, ahol Apponyi Albertet végső nyugalomra helyezték.

Sok évtizedes adósságot törlesztünk a mai napon – hangzott el a selmecbányai egykori evangélikus líceum homlokzata előtt Mikszáth Kálmán emléktáblájának avatása alkalmából május 30-án. A nagy palóc mesemondó 1863 és 1866 között látogatta a selmecbányai tanintézményt.

A Bécsi Napló 2024. március-áprilisi számát ITT OLVASHATJÁK.