A XV. zwollei magyar protestáns istentisztelet alkalmával egy különösen nagy jelentőségű eseményre, az idén négyszázötven éve kihirdetett vallásbékére emlékeztünk, amely nemcsak az erdélyi magyarság, vagy Európa, de az egész világ számára, mai napig, nagy jelentőséggel, sőt üzenettel bír. 1568 jan. 13-án, a Tordán tartott, Erdélyi Országgyűlés a világon elsőként hirdette ki a Vallásszabadságot.
Ebből az alkalomból, szép számmal jelentek meg vendégek, érdeklődők, és hívek a zwollei Lutheránus templomban, 2018. november 11-én.
Az ige szolgálatát Nt. Szabó László, a Kolozsváron székelő Magyar Unitárius Egyház püspöki tanácsosa végezte a Zsidókhoz írt levél 10 fejezete alapján:
De emlékezzetek a korábbi napokra, amelyekben miután megvilágosodtatok, sok szenvedéssel teljes küzdelmet álltatok ki. Mert gyalázásokkal és gyötrésekkel nyilvánosan megszégyenítettek titeket, és társaikká lettetek azoknak, akikkel ugyanez történt. A foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását is örömmel fogadtátok, mivel tudtátok, hogy nektek értékesebb és maradandóbb vagyonotok van. Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van. Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret: „Mert még egy igen-igen kevés idő, és aki eljövendő, eljön, és nem késik. Az én igaz emberem pedig hitből fog élni, és ha meghátrál, nem gyönyörködik benne a lelkem.” De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.
A igehirdetés után a kiállítást ds. Tina Geels, delfti remonstráns lelkész nyitotta meg. Szabó László, püspöki tanácsos előadásával, valamint az két nyelven olvasható kiállítási anyaggal a 450 éves, felbecsülhetetlen értékű történelmi, szellemi és vallási örökségnek, egy igazi Hungaricum jelentőségét kívánta hangsúlyozni. A kiállítás címe: Az erdélyi lelkiismereti szabadság és vallási türelem öröksége.
A kiállítás anyaga, nemcsak az akkori kor politikai, vallási és nemzeti sajátosságait mutatja be, de egyszersmind számba veszi az azóta eltelt időt, abból a szempontból, hogy a következő korok, nemzedékek, hogy sáfárkodtak, a hajdan kivívott vallásbékével és vallásszabadsággal. Mennyire valósult meg Dávid Ferenc János Zsigmond erdélyi fejedelem udvari prédikátorának, a híressé vált jelmondata: „A hit Isten ajándéka.”
Vendégeink között köszönthettük továbbá Haáz Katalint, az Észak-Németországi Magyar Gyülekezet presbiterét a Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközség tagját, aki a Szentegyházi Gyermekfilharmónia működéséről hozott beszámolót és Dózsa Évát, a Hannoveri Magyar Református Gyülekezet presbiterét.
Hála ezért a mennyei Atyának, és hű szolgáinak, akik 450 éve először a világon kihirdették a vallásszabadságot.
Az ünnepélyes alkalmat, hagyományosan szeretetvendégséggel zártuk, ahol kávé, tea és sütemény mellett beszélgethettünk a messzi utat megtett hittestvéreinkkel, szabadon és békében.